A köszörülés után a hőkezelés folyamata következett, amitől a kés elnyeri végső keménységét, ami az én esetemben HRC 20-ról HRC 64-es keménységűre edzés volt (összehasonlításképpen, a gyémánt keménysége HRC 100). A hőkezelést a Budapesti Műszaki Egyetemen végeztük el szakértők segítségével. Az Uddeholm katalógus szerint az edzést a következő hőmérsékleteken és időintervallumokkal kell elvégezni:
Előmelegítési hõmérséklet : 700°C és 850°C. Ausztenitesítési hőmérséklet: 950–1080°C,
általában 1030–1050°C. Hőntartás: 30 perc. A darabot a hőkezelés során oxidációtól, dekarbonizációtól védeni kell.
A hűtőközeg (amibe belemártjuk az izzó munkadarabot, hogy a gyors lehüléstől átalakuljon a szemcseszerkezete martenzitessé, és kemény legyen) az alábbiak közül lehetséges:
• Fúvott gáz/ cirkuláló levegő
• Vákum (Vákumkemence elegendő
túlnyomással)
• Sófürdõ vagy fluidágy 500–550°C
• Sófürdõ vagy fluidágy ca. 200–350°C
• Olaj (csak nagyon egyszerû geometriák esetén)
Útmutatás: Eressze meg a szerszámot, amint a mag hőmérséklete az 50-70 C-ot elérte.
Az olaj hűtőközeget választottam, ezt ajánlom mindenkinek, mivel olajban nem hűl le olyan drasztikusan, mint például vízben, és így kevésbé valószínű, hogy nagyméretű repedések (hajszál) legyenek az anyagban. (Repedések mindig vannak, maximum nem tudjuk kimutatni őket...)
Az alábbi diagrammon látható, hogy 1030 Celsius-fokon lesz a legkeményebb a penge, így hát ezen a hőmérsékleten lett edzve az acél.
Íme egy rövid videó a kések edzéséről (nem mi mi szerepelünk rajta)
